Leírás
A Montalto-i Szűz Mária-szentély a Caperrina-dombon áll, Messina központja fölött; homlokzata a tenger felé néz, két hegyes harangtorony között. Azért érdemes felkapaszkodni ide, mert izgalmas a alapításának legendája, és gyönyörű a kilátás a Messinai-szorosra.
A templom előtti kilátóteraszról a város, a kikötő és a szoros látványa tárul eléd. A panorámát II. János Pál pápa is megdicsérte, amikor 1988-ban Messinába látogatott.
Az emlékére a teraszon felállították a pápa életnagyságú szobrát, amint a magasból csodálja a várost: igazán szokatlan kilátótárs.
A homlokzat a két oldalán álló, tornyos sisakú harangtoronnyal 1930-ból származik. Az 1908-as földrengés után, amely a szentélyt romhalmazzá változtatta, ez volt az első újjáépített istentiszteleti hely a városban.
Az alapítás a szicíliai vecsernye háborújához kötődik. 1282-ben Messinát, amely fellázadt az Anjouk ellen, ostrom alá vették, a Caperrina pedig heves harcok színtere volt. A legenda szerint egy éjszaka Fehér Hölgy jelent meg a dombon: elterelte az ellenséges nyilakat, és a fátylával takarta be a falakat.
A Hölgy maga a Szűzanya volt, akit azóta a Győzelmek Szűzanyjaként (Madonna delle Vittorie) is tisztelnek. Nem sokkal később megjelent álmában egy fiatal szerzetesnek, Nicolának, és azt kérte tőle, hogy éppen ott építsenek neki szentélyt. Egy fehér galamb – mondta neki – repülve rajzolja majd ki a templom körvonalát.
Másnap reggel a szenátus, az érsek és sok hívő szeme láttára megjelent a galamb, és megrajzolta a templom kontúrjait. Az építkezés 1286-ban kezdődött, az első követ Konstancia királyné, Aragóniai Péter özvegye helyezte el.
A hagyomány szerint a Caperrináról két asszony, Dina és Clarenza, éjszaka visszaverte az ellenség támadását a falaknál. A két hősnő és a galamb repülése megjelenik a dóm harangtornyának csillagászati óráján is, ahol minden nap előbukkan a dombból a montalto-i templom.
A szentélyt 1389-ben szentelték fel, és III. Frigyes király, Konstancia fia jövedelmekkel és kiváltságokkal látta el. Mellette ciszterci apácák kolostora épült, amely évszázadokon át virágzott, egészen az 1866-os feloszlatásig.
A templom előtti kilátóteraszról a város, a kikötő és a szoros látványa tárul eléd. A panorámát II. János Pál pápa is megdicsérte, amikor 1988-ban Messinába látogatott.
Az emlékére a teraszon felállították a pápa életnagyságú szobrát, amint a magasból csodálja a várost: igazán szokatlan kilátótárs.
A homlokzat a két oldalán álló, tornyos sisakú harangtoronnyal 1930-ból származik. Az 1908-as földrengés után, amely a szentélyt romhalmazzá változtatta, ez volt az első újjáépített istentiszteleti hely a városban.
Az alapítás a szicíliai vecsernye háborújához kötődik. 1282-ben Messinát, amely fellázadt az Anjouk ellen, ostrom alá vették, a Caperrina pedig heves harcok színtere volt. A legenda szerint egy éjszaka Fehér Hölgy jelent meg a dombon: elterelte az ellenséges nyilakat, és a fátylával takarta be a falakat.
A Hölgy maga a Szűzanya volt, akit azóta a Győzelmek Szűzanyjaként (Madonna delle Vittorie) is tisztelnek. Nem sokkal később megjelent álmában egy fiatal szerzetesnek, Nicolának, és azt kérte tőle, hogy éppen ott építsenek neki szentélyt. Egy fehér galamb – mondta neki – repülve rajzolja majd ki a templom körvonalát.
Másnap reggel a szenátus, az érsek és sok hívő szeme láttára megjelent a galamb, és megrajzolta a templom kontúrjait. Az építkezés 1286-ban kezdődött, az első követ Konstancia királyné, Aragóniai Péter özvegye helyezte el.
A hagyomány szerint a Caperrináról két asszony, Dina és Clarenza, éjszaka visszaverte az ellenség támadását a falaknál. A két hősnő és a galamb repülése megjelenik a dóm harangtornyának csillagászati óráján is, ahol minden nap előbukkan a dombból a montalto-i templom.
A szentélyt 1389-ben szentelték fel, és III. Frigyes király, Konstancia fia jövedelmekkel és kiváltságokkal látta el. Mellette ciszterci apácák kolostora épült, amely évszázadokon át virágzott, egészen az 1866-os feloszlatásig.