Leírás
A Máltai Szent János-templom Messina központjában, a prefektúra palotája mellett áll, és a Máltai lovagok egykori nagy templomának maradványa. Ma igazi kis ékszerdoboz: itt őrzik a város társvédőszentjének, Szent Placidusnak az ereklyéit, és egy kincstári múzeum is helyet kapott benne.
A régi háromhajós templomból az 1908-as földrengés csak a főoltár környékét hagyta meg. A kis apszisban 17. század eleji stukkókat láthatsz Szent Benedek, valamint Flavia, Eutychius és Victorinus vértanú szentek szobraival.
Az oltár fölött függ a Levél Madonnája Szent Placidusszal és Szent Rókussal című festmény, amelyet 1745-ben készítettek hálából a pestisjárvány elmúltáért. Az egyik oldalkápolnában Francesco Maurolico síremléke található, Rinaldo Bonannónak tulajdonított mellszoborral.
Monumentális lépcső vezet fel a Vértanúk Ereklyéinek Kápolnájához, amely 1616 és 1624 között épült: berakásos padló, ereklyéket őrző ládák és gazdagon freskózott mennyezet fogad. Az udvarban egy lovag 1715-ös síremlékét láthatod két láncra vert fogollyal: az egyik fehér, a másik fekete márványból készült.
A Szent Placidus Kincstári Múzeum a 17. század legnagyobb ötvösmestereinek ezüstmunkáit, valamint arany- és ezüstfonallal hímzett selyem miseruhákat mutat be. A templom alól ráadásul Szent Placidus vize fakad, amelyet gyógyító erejűnek tartanak, és ingyen kap belőle bárki, aki kér.
A hely története 535-ben kezdődik, amikor Szent Benedek ide küldte a fiatal Placidus szerzetest, hogy megalapítsa Szicília első bencés kolostorát. Hat évvel később kalózok érkeztek: Placidus nem volt hajlandó megtagadni a hitét, ezért kivágták a nyelvét, majd megölték fivéreivel, nővérével és mintegy harminc szerzetessel együtt.
Az ereklyék 1588-ban, az új templom építési munkálatai közben kerültek elő. Egy márványsírban több holttestet találtak vérrel teli ampullákkal, Placidus testét pedig egy kis edényről ismerték fel, amelyben a nyelvét őrizték.
A templom több mint hét évszázadon át, egészen 1806-ig a Szent János-lovagok, később Máltai lovagok szicíliai székhelye volt. Amikor 1908-ban úgy döntöttek, hogy lebontják, hogy helyet adjon a prefektúrának, az érseknek sikerült megmentenie az oltárt és a vértanúk kápolnáját. A mai homlokzatot Cesare Bazzani tervezte.
A régi háromhajós templomból az 1908-as földrengés csak a főoltár környékét hagyta meg. A kis apszisban 17. század eleji stukkókat láthatsz Szent Benedek, valamint Flavia, Eutychius és Victorinus vértanú szentek szobraival.
Az oltár fölött függ a Levél Madonnája Szent Placidusszal és Szent Rókussal című festmény, amelyet 1745-ben készítettek hálából a pestisjárvány elmúltáért. Az egyik oldalkápolnában Francesco Maurolico síremléke található, Rinaldo Bonannónak tulajdonított mellszoborral.
Monumentális lépcső vezet fel a Vértanúk Ereklyéinek Kápolnájához, amely 1616 és 1624 között épült: berakásos padló, ereklyéket őrző ládák és gazdagon freskózott mennyezet fogad. Az udvarban egy lovag 1715-ös síremlékét láthatod két láncra vert fogollyal: az egyik fehér, a másik fekete márványból készült.
A Szent Placidus Kincstári Múzeum a 17. század legnagyobb ötvösmestereinek ezüstmunkáit, valamint arany- és ezüstfonallal hímzett selyem miseruhákat mutat be. A templom alól ráadásul Szent Placidus vize fakad, amelyet gyógyító erejűnek tartanak, és ingyen kap belőle bárki, aki kér.
A hely története 535-ben kezdődik, amikor Szent Benedek ide küldte a fiatal Placidus szerzetest, hogy megalapítsa Szicília első bencés kolostorát. Hat évvel később kalózok érkeztek: Placidus nem volt hajlandó megtagadni a hitét, ezért kivágták a nyelvét, majd megölték fivéreivel, nővérével és mintegy harminc szerzetessel együtt.
Az ereklyék 1588-ban, az új templom építési munkálatai közben kerültek elő. Egy márványsírban több holttestet találtak vérrel teli ampullákkal, Placidus testét pedig egy kis edényről ismerték fel, amelyben a nyelvét őrizték.
A templom több mint hét évszázadon át, egészen 1806-ig a Szent János-lovagok, később Máltai lovagok szicíliai székhelye volt. Amikor 1908-ban úgy döntöttek, hogy lebontják, hogy helyet adjon a prefektúrának, az érseknek sikerült megmentenie az oltárt és a vértanúk kápolnáját. A mai homlokzatot Cesare Bazzani tervezte.