Leírás
A Santa Maria Alemanna-templom a Német Lovagrend temploma Messinában, a via Sant'Elián: a tiszta gótika ritka szicíliai példája, amelyet a 13. században német mesterek építettek. Ma már nem szentelt hely, kiállításoknak és rendezvényeknek ad otthont.
Belül olyan a hatása, mintha egy északi katedrális kicsinyített mása lenne. A háromhajós teret féloszlopokkal ellátott kötegelt pillérek tagolják, ezekből törnek fel a karcsú csúcsívek, a hajók pedig három félköríves apszisban végződnek.
Fent a keresztboltozatokat bordák erősítik. Maga a kő is különleges: a márvány és a szürkészöld erezetű mészkő mellett gipszet is használtak, amely visszaveri a fényt, és alabástromszerű csillogást ad a belső térnek.
A díszítésből a fejezetek maradtak meg, leveles, virágos faragásuk közül szörnyek és emberalakok bukkannak elő. A főkapun a csúcsíves boltív pogány hangulatú szörnyeket és alakokat mutat, annyira, hogy egyes kutatók a templom igen ősi eredetére gyanakodtak.
A templom a keresztes hadjáratok idején született. 1195 körül VI. Henrik császár a Német Lovagrendnek adományozta a helyet, 1220-ban pedig Salzai Hermann, II. Frigyes tanácsadója kórházat építtetett itt: a Szentföldre induló lovagok pihenőt, ellátást és gyógyítást találtak benne.
Ők nevezték el Santa Maria „Alemannának”, vagyis a németek templomának. A kórházból csak egy kis csúcsíves ív maradt meg egy falmaradvánnyal az apszisok közelében.
1485 körül a lovagok elhagyták Messinát, a kórház pedig a Rossi Főtestvériséghez került. 1571-ben itt talált menedéket a lepantói csata egy spanyol veteránja: Miguel de Cervantes, aki évekkel később megírta a Don Quijotét.
Ezután nehéz évszázadok következtek. 1606-ra a templom és a kórház már elhagyatott volt; 1612-ben villám rongálta meg a tetőt, az 1783-as földrengés tönkretette a homlokzatot, az épületet pedig kovácsműhelyként, raktárként és lerakatként használták.
Az 1908-as földrengés viszont megkímélte. Az 1911-es új rendezési terv csonkította meg: az igényeihez a nyugati homlokzatot lebontották, a templomot pedig megrövidítették.
A 20. századi helyreállítások során a hiányzó homlokzatot üvegből építették újjá, a fedés pedig ismét fa lett. A templom 2001-ben nyílt meg újra a nyilvánosság előtt.
Ne hagyd ki
• A gótikus hajókat a keresztboltozatokkal.
• A faragott fejezeteket.
• A szörnyalakos kaput.
Tudtad?
• A templom az utcaszintnél lejjebb fekszik: az 1908-as földrengés előtti város szintjén áll.
Belül olyan a hatása, mintha egy északi katedrális kicsinyített mása lenne. A háromhajós teret féloszlopokkal ellátott kötegelt pillérek tagolják, ezekből törnek fel a karcsú csúcsívek, a hajók pedig három félköríves apszisban végződnek.
Fent a keresztboltozatokat bordák erősítik. Maga a kő is különleges: a márvány és a szürkészöld erezetű mészkő mellett gipszet is használtak, amely visszaveri a fényt, és alabástromszerű csillogást ad a belső térnek.
A díszítésből a fejezetek maradtak meg, leveles, virágos faragásuk közül szörnyek és emberalakok bukkannak elő. A főkapun a csúcsíves boltív pogány hangulatú szörnyeket és alakokat mutat, annyira, hogy egyes kutatók a templom igen ősi eredetére gyanakodtak.
A templom a keresztes hadjáratok idején született. 1195 körül VI. Henrik császár a Német Lovagrendnek adományozta a helyet, 1220-ban pedig Salzai Hermann, II. Frigyes tanácsadója kórházat építtetett itt: a Szentföldre induló lovagok pihenőt, ellátást és gyógyítást találtak benne.
Ők nevezték el Santa Maria „Alemannának”, vagyis a németek templomának. A kórházból csak egy kis csúcsíves ív maradt meg egy falmaradvánnyal az apszisok közelében.
1485 körül a lovagok elhagyták Messinát, a kórház pedig a Rossi Főtestvériséghez került. 1571-ben itt talált menedéket a lepantói csata egy spanyol veteránja: Miguel de Cervantes, aki évekkel később megírta a Don Quijotét.
Ezután nehéz évszázadok következtek. 1606-ra a templom és a kórház már elhagyatott volt; 1612-ben villám rongálta meg a tetőt, az 1783-as földrengés tönkretette a homlokzatot, az épületet pedig kovácsműhelyként, raktárként és lerakatként használták.
Az 1908-as földrengés viszont megkímélte. Az 1911-es új rendezési terv csonkította meg: az igényeihez a nyugati homlokzatot lebontották, a templomot pedig megrövidítették.
A 20. századi helyreállítások során a hiányzó homlokzatot üvegből építették újjá, a fedés pedig ismét fa lett. A templom 2001-ben nyílt meg újra a nyilvánosság előtt.
Ne hagyd ki
• A gótikus hajókat a keresztboltozatokkal.
• A faragott fejezeteket.
• A szörnyalakos kaput.
Tudtad?
• A templom az utcaszintnél lejjebb fekszik: az 1908-as földrengés előtti város szintjén áll.