Leírás
A San Francesco all'Immacolata-templom Messinában, a Boccetta sugárúton áll. Nagy gótikus templom, 1254-ben alapították, és a ferences rend első temploma volt Szicíliában. Mérete alapján a város második legnagyobb temploma a székesegyház után: középkori épület, amely túlélte a tüzeket, a földrengéseket és a bombákat.
A legnagyobb látnivaló kívül, hátul található: a három fogazott szentélyfülke (apszis) hatalmas támpillérekkel, amelyek az 1908-as földrengés után is álltak. Antonello da Messina ezeket festette a Három angyal tartotta halott Krisztus hátterébe, amely ma a velencei Museo Correrben látható.
A homlokzaton a rózsaablak és a kapuk eredetiek: épen kerültek elő a romok alól, és az újjáépítéskor visszahelyezték őket. A templom többi részét is 1926 és 1928 között építették újra az összeomlott kövek felhasználásával, a régi templom alaprajzával és stílusában, amelynek szinte északias hangulata van.
Belül, a bal oldali kápolnában áll az ezüsttel borított Szeplőtelen Fogantatás szobra, amelyet 17. századi messinai kézművesek készítettek, és amely a templom második nevét adja. Elöl, a kis téren Antonio Bonfiglio bronz Szent Ferenc-szobra áll 1965-ből.
A hagyomány szerint a templom alapítását három messinai nemesasszony, Violante Palizzi, Eleonora da Procida és Beatrice Belfiore kezdeményezte, őket itt temették el. Még korábban, 1221-ben a ferencesek kolostorában szállt meg Páduai Szent Antal, miután hajótörést szenvedett a szicíliai partoknál.
Királyi kápolna volt, amelyet Szicília aragóniai királyai védelmeztek. 1370-ben, éppen egy itteni szertartásról kijövet érte merénylet IV. Frigyes királyt, Karintiai Erzsébet fiát és III. Frigyes király apai ágon vett unokáját. Később itt temették el az anyjával együtt egy római szarkofágban, amelyen Proserpina elrablása látható.
1884-ben tűz pusztította el a belső teret és a fa tetőszerkezetet, a lángok közül csak Szent Ferenc, a Szeplőtelen Fogantatás és Szent Antal szobra menekült meg. Huszonnégy évvel később jött a földrengés.
A legnagyobb látnivaló kívül, hátul található: a három fogazott szentélyfülke (apszis) hatalmas támpillérekkel, amelyek az 1908-as földrengés után is álltak. Antonello da Messina ezeket festette a Három angyal tartotta halott Krisztus hátterébe, amely ma a velencei Museo Correrben látható.
A homlokzaton a rózsaablak és a kapuk eredetiek: épen kerültek elő a romok alól, és az újjáépítéskor visszahelyezték őket. A templom többi részét is 1926 és 1928 között építették újra az összeomlott kövek felhasználásával, a régi templom alaprajzával és stílusában, amelynek szinte északias hangulata van.
Belül, a bal oldali kápolnában áll az ezüsttel borított Szeplőtelen Fogantatás szobra, amelyet 17. századi messinai kézművesek készítettek, és amely a templom második nevét adja. Elöl, a kis téren Antonio Bonfiglio bronz Szent Ferenc-szobra áll 1965-ből.
A hagyomány szerint a templom alapítását három messinai nemesasszony, Violante Palizzi, Eleonora da Procida és Beatrice Belfiore kezdeményezte, őket itt temették el. Még korábban, 1221-ben a ferencesek kolostorában szállt meg Páduai Szent Antal, miután hajótörést szenvedett a szicíliai partoknál.
Királyi kápolna volt, amelyet Szicília aragóniai királyai védelmeztek. 1370-ben, éppen egy itteni szertartásról kijövet érte merénylet IV. Frigyes királyt, Karintiai Erzsébet fiát és III. Frigyes király apai ágon vett unokáját. Később itt temették el az anyjával együtt egy római szarkofágban, amelyen Proserpina elrablása látható.
1884-ben tűz pusztította el a belső teret és a fa tetőszerkezetet, a lángok közül csak Szent Ferenc, a Szeplőtelen Fogantatás és Szent Antal szobra menekült meg. Huszonnégy évvel később jött a földrengés.